A tűz és jég földje: tanulás és kalandozás Izlandon (Mogyorósi Renátó Erasmus+ továbbképzése)

Az Erasmus+ program keretében az idei évben két lehetőségem is volt külföldi továbbképzésen részt venni. A nyarat Tenerifén kezdtem, majd a bakancslistám első helyén szereplő országban, Izlandon zártam. Nagy álmom volt látni a tűz és a jég földjét, erre ez a pályázat kiváló lehetőséget biztosított, hiszen amellett, hogy szakmailag is fejlődhettem, felfedezhettem ezt a párját ritkító szigetet megannyi csodájával együtt. 

A PMS Erasmus+ képző által meghirdetett kurzusra számtalan európai kolléga érkezett a kontinens minden szegletéből, így egy igazán nagy és diverz csoportot alkottunk ebben az egy hétben. A továbbképzésnek több célja is volt. A legfontosabb és számomra legpozitívabb az volt, hogy az ismereteket nem tanteremben kívánták átadni, hanem minden esetben külső helyszínen. A kultúráról, a helyi örökségekről, a fenntarthatóságról és a helyi környezetről szóló előadások és gondolatébresztők, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatok különböző zárt és szabadtéri múzeumokban, valamint a világ legrégibb parlamentjében, az Althingban voltak, így igazán át tudtuk élni mindazt, amiről szó volt, hiszen saját szemünkkel is láttuk. 

A tanulás mellett délutánonként programokat is szerveztek, így nem csak a hangulatos, emberléptékű fővárosban, Reykjavíkban mozogtunk, hanem számos olyan helyszínen jártunk, melyekhez hasonlót sem láttam korábban. Az izlandi vízesések, gejzírek, a háborgó óceán képe, az utóvulkáni tevékenység iszapfortyogói és kénes kigőzölgései mind örök emlékek maradnak, de semmi nem múlhatja felül azt az élményt, ami az utolsó két nap során ért, hiszen tanúja voltam egy vulkánkitörésnek is és amennyire csak lehetett, közel mentem a lávafolyamhoz. Szomorú volt a pillanat, amikor búcsút kellett venni a szigetországtól, de azt hiszem, hogy az is felejthetetlenre sikerült, hiszen a repülőgép ablakából felülnézetből is megcsodálhattam a lávatengert. Ennél szebb zárását a nyárnak nem is képzelhettem volna el!